taas ilmass

ilmass'

ismét itt, 855-tel, 13km magasan. lassan már a földön nem is megy az írás. elhagytam az óhazát. nehéz volt, akármi történjen is, az orgonaillat a családi ház udvarán, maga a régi fal nehéz szaga, esti séta a már sötét, de még meleg tavaszban----nos ezek nem múlnak el. olyanok, mint egy légy a falon este. tökörészik, vakarja a lábait a háta felett, szívogatja a dzsuvát, éli a légyéletét. letolod a villanyt, akkor pause. amikor te akarod. majd villany fel, úgy folytatja, mintha meg sem állt volna.

magam most kicsit a villanykapcsolgató hülyegyerek szerepében próbáztatom fiatalságom legyét. on-off-on-off.

jelenleg besötétítettem, felkészülök a finnországba visszatérés örömeihez. az új család, a fény, a sima siklás jön.

johnny cash remix tolja a ritmust, a pilóta az airbust, a mellettem ülők a hatodik csomag gumicukrot. (ötvenes nők)

az ablakon jégcsillám, ölemben morzsa, pénztárcámban vákuum, gyomromban kv.

minden a helyén. get the rhythm.

meggyőzni mentem népeket, mint egy misszionárius pap (pkhö, belegondolni sem jó, mert bár kopaszodok, a kisfiúkkal max focizni szeretnék. nem vinném sokra)

párat sikerült, párat nem. mindenesetre a sikerem a korábbiakhoz képest töredék. visszaadni egy életet, világra segíteni egy újat, megkönnyíteni a távozását egy réginek..ez eredmény. a mostani nem tölt fel így.

ezért hát holnap megyek az egyetemre, és belemondom a főbácsi arcába, hogy léciléci, vegyetek fő!

amennyiben sikerül, még jelentkezek, bár akkor valszeg lejövök tengerszintre. nincs röpködés, sem alsóban melózgatás a nappaliban. talán még nappali sem. lesz viszont okosulás, meg jólérzeses hétköznapok.